Versek : Gyermekkor, vagy rémálom |
Gyermekkor, vagy rémálom
2011.02.07. 14:02
Gyermekkor, vagy rémálom
Gyermek voltam, tán túl fiatal.
Az élet akkor megtanított,
A félelem már velem marad.
Nem űzi már el se szeretet,
Sem ezernyi igaz, jó barát.
Sok idő, mit töltöttem vele,
Túl sok volt egy új változáshoz.
Ő a társam már mindörökké,
Nincs remény a szabaduláshoz.
Miattad lettem ez; a magány,
Miattad élek így egyedül,
Nem tehetsz ellene semmit már.
Az árnyak, kik mindig követnek,
Várnak engem a nagy sötétbe,
Majd gyorsan a végbe elvetnek.
Gyermek voltam, tán túl fiatal,
Nem tehettem ellene semmit!
Most mindenki engem kárhoztat!
|